OROSZVILAG.HU


Csuvasok Oroszországban 

Címlap » Történelem
  |  2011-06-21 13:14:11  |  
Gyóni Gábor

Csuvasok Oroszországban 

Az Orosz Föderáció egyik legnagyobb népe

 Csuvasok Oroszországban 

 

A csuvasok (önelnevezés: čǎvaš) Volga mentén élő török nyelvű nép. Nyelvük igen sok finnugor elemet tartalmaz. Több szubetnoszra oszlanak, a „felföldi” csuvasokra (virjal, turi), a „középső” (anat encsi) és a „síksági” (anatri) csoportokra. A „felföldi” csoportok nyelvére jellemző inkább az erős finnugor hatás, míg a síkvidéken élők jobban megőrizték a bulgár-török nyelvi vonásokat. A csuvasok nyelve az egyetlen fennmaradt rotacizáló török nyelv. Valaha jóval elterjedtebb volt ez a nyelvcsoport, a volgai bulgárok is „r-török” nyelven beszéltek, s a magyar nyelv honfoglalás előtti török jövevényszavainak többsége is egy rotacizáló török nyelvből (vagy nyelvekből) származik. A csuvas nép eredetét legkézenfekvőbb tehát a volgai bulgárokhoz kötni, akik a 7-8. század tájékán jelenhettek meg a Középső-Volga vidékén (bár ennek az elméletnek vannak ellenzői, s a tatárok is magukénak vallják a volgai bulgár örökséget...). Maga a csuvas ethnonym csak a 16. századtól dokumentálható. A csuvasok a 16. század közepétől orosz alattvalók. Többségük pravoszláv keresztény.

A csuvasok számának 20. századi alakulása két részre osztható. Bár a népszámlálási adatok szerint a csuvasok száma egészen 1989-ig folyamatosan nőtt, az anyanyelvre vonatkozó táblázatok azt mutatják, reálisan csak 1970-ig lehet számolni a csuvasok számának tényleges növekedésével. A ’70-es évektől – azzal együtt is, hogy nőtt a magukat csuvasnak vallók száma – asszimilációjuk felgyorsult. A csuvasok így is az Oroszországi Föderáció egyik legnagyobb kisebbségét képezik, számuk 1 millió fölötti.

 

 

Nemzetiség

Anyanyelv

1897

-

843 753

1926

1 114 813

1 100 709

1937

1 158 384

-

1959

1 469 766

1 334 347

1970

1 637 028

1 438 805

1979

1 689 847

1 400 404

1989

1 773 645

1 375 215

2002

1 637 094

1 325 382

 

A Csuvas Köztársaság nemzetiségi képének változása: az 1920-ban létrehozott csuvas autonóm területen háromnegyedes csuvas többség volt 1926-ban. A legnagyobb kisebbséget az oroszok alkották, akiknek aránya 20 % volt.

Csuvas ASZSZK, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

csuvas

667 695

74,65 %

orosz

178 890

20 %

mordvin

23 958

2,67 %

egyéb

23 87

2,68 %

összesen

894 390

100 %

 

A következő évtizedekben lényegében semmit nem változott a köztársaság etnikai képe. Az oroszok aránya enyhén nőtt, a csuvasoké enyhén csökkent, a mordvinok mellett megjelentek továbbá a köztársaság etnikai arculatában a tatárok is.

 

Csuvas ASZSZK, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

csuvas

770 351

70,16 %

orosz

263 692

24 %

tatár

31 357

2,85 %

mordvin

23 863

2,17 %

összesen

1 097 855

100 %

 

A szovjet korszak végére sem változott jelentősen Csuvasföld nemzetiségi arculata. A csuvas többség megmaradt, bár az oroszok aránya némileg nőtt. A finnugor mordvinok száma viszont jelentősen csökkent, arányuk 1 %-ra esett.

 

Csuvas ASZSZK, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

csuvas

906 922

67,78 %

orosz

357 120

26,7 %

tatár

35 689

2,66 %

mordvin

18 686

1,39 %

egyéb

19 606

1,46 %

összesen

1 338 023

100 %

 

A ’90-es években – először történetében - csökkenni kezdett a Csuvas Köztársaság népessége. A nemzetiségi arányok azonban így sem változtak. A Csuvas Köztársaság etnikai szerkezetét tekintve az Oroszországi Föderáció egyik „legstabilabb” régiója.

 

Csuvas Köztársaság, 2002

Nemzetiségűek száma

Aránya

csuvas

889 268

67,68 %

orosz

348 515

26,5 %

mordvin

15 993

1,21 %

tatár

36 379

2,76 %

egyéb

23 599

1,8 %

összesen

1 313 754

100 %

                  

(fotó: cheb.citymusic21.ru)

                                   

 

Cimkék: csuvasok, Csuvas Köztársaság, Oroszország, Csuvasföld
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat