OROSZVILAG.HU


Türkmenisztán etnikai képe, 1926 - 1995

Címlap » Történelem
  |  2011-12-09 11:03:21  |  
Gyóni Gábor

Türkmenisztán etnikai képe, 1926 - 1995

Türkmén demográfiai robbanás a '60-as évektől

 Türkmenisztán etnikai képe, 1926 - 1995

A mai Türkmenisztán területe az ókorban és a középkorban hol Irán, hol a keleti nomád népek (heftaliták, türkök) befolyási övezetébe tartozott, mintegy pufferzónaként az iráni civilizáció és a nomádok között. A területen iráni nyelvű népcsoportok éltek. A 7-8. századtól az iszlám (az arabok) terjeszkedésével Türkmenisztán területe az iszlám világ részévé vált.

A terület történetében fordulópontot jelentett az Aral-tó környékéről kiinduló oguz vándorlás. A török nyelvű oguzok a 9-10. század táján népesíthették be a mai Türkmenisztán területét, egy csoportjuk a 11. században tovább ment délre, a Kaszpit megkerülve át Iránon (ők a mai azerbajdzsánok elődei, egy másik oguz csoport pedig Kis-Ázsiába telepedett: ők a mai törökök ősei). A török nyelvű oguzok, keveredve a helyi iráni népességgel, formálták a türkmén etnoszt.

A mai Türkmenisztán területe ezt követően is a különböző birodalmak peremvidékein helyezkedett el. A területet meghódították a mongolok, a mongol gyökerű Ilhanidák, majd a Timuridák, az újkorban Híva (Horezm) és Buhara végvidékét alkották (bár Horezm ősi fővárosa, Köne-Ürgencs, Türkmenisztánban található, s ez nem azonos az Üzbegisztánban található hasonló nevű településsel). Ezeket a területeket a 19. század ’60-as ’70-es éveiben hódította meg Oroszország (Buhara 1868-ban vált orosz protektorátussá, Hívát 1873-ban annektálta az Orosz Birodalom). A mai Türkmenisztán területe Zakaszpi megye néven lett az Orosz Birodalomba betagozva.

1917 után a mai Türkmenisztán angol megszállás alá került, a bolsevikok 1920-ban tudták megszerezni a terület fölött a kontrollt. 1918-1924 között Türkmenisztán Oroszország autonóm tartománya volt, 1924 után a Szovjetunió tagköztársasága.

A türkmének száma – hasonlóan a többi közép-ázsiai néphez – lendületesen emelkedett a 20. században. 1897-ben még 300 ezren sem voltak, csak a ’30-as években észlelhető némi megtorpanás, a ’60-as években a türkmének száma elérte az 1 milliót, majd a ’70-es, ’80-as években robbanásszerűen nőtt a számuk.

 

türkmének

Nemzetiség

Anyanyelv

1897

 

281 357

1926

763 940

743 640

1937

747 223

 

1959

1 001 585

996 527

1970

1 525 284

1 508 478

1979

2 027 913

2 001 311

1989

2 728 965

2 688 683

 

A Türkmén SZSZK lakossága 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején még az 1 milliót sem érte el. A türkmének a köztársaság lakosságának abszolút többségét adták (74 %), az ország legnagyobb kisebbségét az üzbégek alkották (10 %), 1926-ban 75 ezer orosz élt Türkmenisztánban, a lakosság 7 %-át kitéve.

 

Türkmén SZSZK, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

75 357

7,7 %

örmény

13 859

1,4 %

türkmén

719 792

73,7 %

üzbég

104 971

10,8 %

beludzs

9 974

1 %

egyéb

51 646

5,3 %

összesen

975 599

100 %

 

A szovjethatalom idején intenzív iparosítás kezdődött Türkmenisztánban. A köztársaság lakossága több mint félmillióval növekedett. Leginkább az oroszok száma nőtt a bevándorlások következtében, majdnem négyszeresére, ezzel arányuk 17 % fölé emelkedett, megelőzve az üzbégeket. Ekkor volt maximumon az oroszok jelenléte Türkmenisztánban (arányait tekintve). A türkmének aránya 60 %-ra csökkent.

 

Türkmén SZSZK, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

türkmén

923 724

60 %

orosz

262 701

17,3 %

üzbég

125 231

8,2 %

kazah

69 552

4,6 %

tatár

29 946

2 %

ukrán

20 955

1,3 %

örmény

19 696

1,3 %

egyéb

64 570

4,3 %

összesen

1 516 375

100 %

 

A ’60-as évektől kezdve demográfiai robbanás észlelhetőTürkmenisztánban, mégpedig a muszlim népesség körében. A türkmének és üzbégek száma néhány évtized alatt megduplázódott. 1959-ben még nem érte el az 1 milliót a türkmének száma, 1989-ben már több mint 2,5 millió türkmén élt Türkmenisztánban! A türkmenisztáni üzbégek száma hasonló ütemben növekedett. Bár az oroszok létszáma is némileg nőtt, arányuk 9 %-ra esett vissza a köztársaság népességén belül 1989-re.

 

 

Türkmén SZSZK, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

türkmén

2 536 606

72 %

orosz

333 892

9,4 %

üzbég

317 333

9 %

kazah

87 802

2,5 %

tatár

39 245

1,1 %

ukrán

35 578

1 %

egyéb

172 261

4,9 %

összesen

3 522 717

100 %

 

A független Türkmenisztánban 1995-ben rendezték az első népszámlálást. Eszerint a ’90-es évek elején folytatódott a korábban megkezdődött demográfiai robbanás az országban. Türkmenisztán lakossága hat év alatt kis híján egymillióval 4,48 millió főre emelkedett. A türkmének száma több mint 1 millióval nőtt 6 év alatt (!), és immáron Türkmenisztán lakosságának 81 %-át teszik ki. A Szovjetunió széthullása után az oroszok több mint fele elhagyta Türkmenisztánt, 1995-ben csak alig több mint 150 ezren maradtak, az ország lakosságának 3,5 %-át adva. Így ismét a muszlim üzbégek váltak Türkmenisztán legnagyobb kisebbségévé: az ő számuk is rendületlenül emelkedett 1989 után. A ’90-es évek elején az ország népességének 9 %-át tették ki.

 

Türkmenisztán, 1995

Nemzetiségűek száma

Aránya

türkmén

3 629 610

81 %

üzbég

403 290

9 %

orosz

156 835

3,5 %

kazah

85 139

1,9 %

egyéb

206 126

4,6 %

összesen

4 481 000

100 %

 

 

 

Cimkék: Türkmenisztán etnikai képe, Türkmenisztán népei
Országok: Türkmenisztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat