OROSZVILAG.HU


"Agyonlőni az egész ezredet"

Címlap » Történelem
  |  2012-05-14 13:20:10  |  
Oroszvilag.hu

"Agyonlőni az egész ezredet"

Caricin 1918

 "Agyonlőni az egész ezredet"

 

1918-ban, az oroszországi polgárháború idején került sor az első tömeges kivégzésre, amit Sztálin utasítására hajtottak végre. 1927-ben az események egyik résztvevője, Ja. V. Tyersukov, aki akkor a novgorodi rendőrség vezetője volt – segítséget kérve az akkor már a hatalom csúcsaira emelkedett Sztálintól – emlékeztette Sztálint a történtekről, a caricini (később Sztálingrád, ma Volgográd) eseményekről. Tyersukov leváltása és letartóztatása miatt Sztálinhoz intézett panaszos levele – melyben a levélíró arról is beszámol, hogy 1919-ben sajátkezűleg lőtte agyon a szovjethatalom ellen forduló rokonait - (már amennyiben hitelt lehet neki adni) új információkkal gazdagítja Caricin 1918-as védelmének történetét.

1918. május 23-án a Dél-Oroszországban tevékenykedő Szergo Ordzsonikidze táviratot küldött Moszkvába, Leninnek és Sztálinnak, miszerint Caricinban a helyzet válságos, a helyi pártszervek nem engedelmeskednek a központ utasításának, nem küldik el Moszkvába és Pertográdba a már bevagonírozott élelmiszerszállítmányokat, s a kritikussá vált helyzet megoldására a legerélyesebb beavatkozásra lenne szükség.

Május 29-én válaszolt Sztálin Ordzsonikidzének, tudatta, hogy a párt határozata alapján a jövőben ő fog felelni a Dél ügyeiért, s ebben a minőségében korlátlan hatalmat élvez.

Sztálin június 6-án érkezett a Volga-menti városba 450 kipróbált harcos társaságában. A következő napon már jelentést küldött Leninnek, melyben arról számolt be, Caricinban és környékén felfordulás van, tombol a spekuláció, de a rendteremtés lehetséges. Sztálin intézkedett, hogy az árakat fagyasszák be. Az akadozó vasúti közlekedés helyreállítása céljából külön komisszárokat rendelt ki, s hamarosan megindulhatnak a szállítmányok Moszkva felé.

Június 15-én azt jelentette Moszkvába, hogy félmillió pud kenyeret indít útnak a főváros felé. A sikereket – mint erről szemtanúk beszámoltak - a terror kiterjesztésével lehetett megvalósítani. Hamarosan ismét élelmiszerhiány lépett fel Moszkvában és Petrográdban, s július elején Lenin ismét Sztálinhoz fordult, hogy szerezzen élelmiszert. A fehérek támadása miatt azonban a vasúti közlekedés nem volt biztonságos, ezért Sztálin nem tudta teljesíteni ezt a kérést. Ehelyett nagy elánnal megkezdte Caricin védelmének előkészítését, személycseréket hajtott végre, lényegében minden hatalmat a kezében összpontosítva.

Augusztusban Sztálin tisztogatásokba kezdett a vörös vezérkarban. A katonai vezetők többségét „ellenforradalmi tevékenység” vádjával letartóztatták. Ezután egy fehérgárdista összeesküvést lepleztek le, melynek tagjait kivégezték. Miután a fehérek 1919 nyarán ideiglenesen elfoglalták Caricint, egy tömegsírt találtak, ahol a nevezett összeesküvés tagjait végezték ki: az áldozatok összekötözött kézzel, lábbal feküdtek a sírban, orvosi szakértői jelentés szerint némelyiküket élve temették el (annak az esetnek a hitelességére vonatkozóan viszont eltérő információk olvashatók, miszerint Sztálin elsüllyesztett egy hajót a Volgán, amelyben letartóztatott katonák voltak).

Ősszel már némelyik vörös alakulat is fellázadt Sztálin és kollégája, Kliment Vorosilov azonban a lehető legkeményebben elfojtottak mindenféle lázongást. Az egyik legjelentősebb 1918. szeptember 7-én a „Gruzolesz”-ezred lázadása volt, melyet éppen Tyersukov közreműködésével sikerült leverni.

Még nagyobb problémát jelentett, hogy októberben a felkészületlenül csatába dobott 1. Paraszt ezred lényegében elfutott a csatatérről, méghozzá sokan közülük meg sem álltak a fehérek táboráig.

Sztálin október 15-én egy kiáltványt adott ki, amelyben elítélte az 1. Paraszt ezred tettét, a gyáván elfutókat teljes vagyonelkobzásra ítélve. Tyersukov leveléből viszont úgy tűnik, más intézkedések is születtek, legalábbis a levélíró arra emlékezteti Sztálint, hogy hogy ő hajtotta végre az ezred teljes legénységének likvidálását: „Emlékszik arra, hogy a Forradalmi Katonai Tanács milyen felelősségteljes feladatait kellett végrehajtanom Caricin (ma: Sztálingrád) védelmében, mint például az áruló Paraszt ezred ellen hozott ítélet végrehajtását (agyonlőni az egész ezredet), mely feladatot a Forradalmi Katonai Tanács rám és Jakimovics elvtársra bízta.”

Trockij kezdeményezésére Sztálint október második felében visszahívták Caricinból, ahonnan győztesként térhetett haza, hiszen megvédte a várost, megoldotta a kenyérkérdést, leverte a belső megmozdulásokat. Sztálin caricini intézkedései (padlássöprés, repressziók a „belső ellenség”, a hadsereg vezérkara ellen, a terror eszközként való alkalmazása) némileg előrevetítik azt, amit majd a ’30-as években országos szinten fog megvalósítani.

 

(Jevgenyij Zsirov: Rassztreljaty vesz polk, Kommerszant-Vlaszty)

 

Cimkék: Oroszország, polgárháború, Caricin, Sztálin
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat