OROSZVILAG.HU


Kirgizisztán nemzetiségi képe 1926 - 1999

Címlap » Történelem
  |  2012-06-21 03:40:12  |  
Gyóni Gábor

Kirgizisztán nemzetiségi képe 1926 - 1999

 Kirgiz népességrobbanás a '60-as évektől

 Kirgizisztán nemzetiségi képe 1926 - 1999

A mai Kirgizisztán közigazgatási elődje az 1924-ben – Oroszországon belül létrejött – Kara-Kirgiz Autonómia, későbbi nevén Kirgiz Autonóm Körzet, amely 1936-ban Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság néven vált a Szovjetunió tagköztársaságává.

1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején Kirgizisztán lakossága még nem sokkal 1 millió alatt volt (989 ezer fő). Az autonómia lakosságának kétharmada kirgiz volt, a legnagyobb kisebbségeket a lényegében egyenlő számú oroszok és üzbégek alkották némileg több mint 100 ezres létszámmal.

 

Kirgiz ASZSZK, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

kirgiz

661 171

66,8 %

orosz

116 436

11,8 %

üzbég

109 776

11 %

ukrán

64 128

6,5 %

egyéb

38 460

3,9 %

összesen

989 971

100 %

 

1959-re a tagköztársasági ranggal rendelkező Kirgizisztán lakossága 2 millió fölé nőtt (azaz több mint a duplájára emelkedett 1926 után). A népességnövekedés jórészt a betelepítések számlájára írható: az oroszok száma megötszöröződött, arányuk 30 %-ra emelkedett, eközben a kirgizek elveszítették abszolút többségüket, arányuk 40,5 %-ra süllyedt. 1941-ben az Oroszországból deportált németek egy részét – Kazahsztán mellett – Kirgizisztánba telepítették, jórészt őket kell érteni az „egyéb” kategória népei között. A kirgizek és oroszok után Kirgizisztán harmadik legnagyobb nemzetiségét továbbra is az üzbégek alkották, akiknek aránya nem változott, noha számuk megkétszereződött 30 év alatt.

 

Kirgiz SZSZK, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

kirgiz

836 831

40,5 %

orosz

623 562

30,18 %

üzbég

218 640

10,58 %

ukrán

137 031

6,6 %

tatár

56 266

2,72 %

egyéb

193 507

9,36 %

összesen

2 065 837

100 %

 

A ’60-a évektől valóságos népességrobbanás zajlott le Kirgizisztánban. 1989-ig a lakosság létszáma megduplázódott. A népességnövekedés elsősorban a köztársaságban élő muszlimokat érintette. Bár az oroszok száma is némileg nőtt, a kirgizek és üzbégek száma több mint a duplájára emelkedett. Így aztán harminc év lefolyása alatt,  1989-re Kirgizisztánban ismét abszolút többségbe került a tituláris nemzet. Az oroszok aránya 21 %-ra csökkent.


Kirgiz SZSZK, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

kirgiz

2 229 663

52,4 %

orosz

916 558

21,5 %

üzbég

550 096

12,9 %

ukrán

108 027

2,5 %

német

101 309

2,4 %

tatár

70 068

1,6 %

egyéb

282 034

6,6 %

összesen

4 257 755

100 %

  

A független Kirgizisztán történetében 1999-ben tartották az első népszámlálást. Eszerint rendületlenül folytatódik az ország népességének növekedése, s különösen a muszlim népek gyarapodása szembetűnő. Míg az oroszok mintegy harmada távozott az országból 1992 után, a kirgizek létszáma majd 1 millióval lett több, s az üzbégek is szépen gyarapodtak a ’90-es években, de feltűntek a kínai muszlimok, a dungánok is Kirgizisztán etnikai térképén. A kirgizek aránya 1999-ben megközelítette a kétharmadot, az oroszok aránya 12 %-ra esett vissza, s ezzel ma már az üzbégek alkotják Kirgizisztán legnagyobb kisebbségét. Kirgizisztán etnikai képe tehát 1999-ben nagyjából megegyezett azzal, amit 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején regisztráltak (tekintettel arra, hogy a szovjet időkben beköltözött oroszok jelentős része távozott, és a németek is csak 21 ezren maradtak).

 

Kirgizisztán, 1999

Nemzetiségűek száma

Aránya

kirgiz

3 128 147

64,5 %

üzbég

664 950

13,8 %

orosz

603 201

12,5 %

dungár

51 766

1,1 %

ukrán

50 442

1 %

egyéb

234 432

4,9 %

összesen

4 822 938

100 %

 

Cimkék: Kirgizisztán népei, etnikai képe, nemzetiségei
Országok: Kirgizisztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat