OROSZVILAG.HU


Nomádok és nomád birodalmak

Címlap » Történelem
  |  2013-02-14 13:23:59  |  
Gyóni Gábor

Nomádok és nomád birodalmak

Sztyeppei birodalmak felemelkedése és bukása

 Nomádok és nomád birodalmak

 

A vlagyivosztoki történész, Nyikolaj Kragyin a jelenkori nomadizmus kutatások egyik legjelentősebb képviselője. Az alábbiakban a nomadizmus e fontos teoretikusának egyik tanulmányából (Кочевники, мир-империи и социальная эволюция) idézünk.  

 

A nomádok fontos szerepet játszottak az emberiség történetében. Különböző innovációik jelentősen gazdagították Eurázsia történelmét, de destruktív szerepük is volt, civilizációkat, kulturális értékeket, népeket elpusztítva.

Sztyeppei vonatkozásban a legjelentősebb nyomot a történelemben az ún. „nomád birodalmak” hagyták, a nomádok ezen politikai egyesülései, melyek gigászi területeket egyesítettek, általában rövid ideig, s amelyek félelemmel töltötték el a földművelő szomszédokat. Vajon mi az oka ezen, a Nyugat és Kelet államait is rettegéssel eltöltő birodalmak látványos felemelkedésének és bukásának?

A „birodalom” elnevezésű államiság két jellemző tulajdonsága a 1) nagy terület 2) a metropólia és a „periféria” különbözősége (a „perifériák” fejlettségi különbsége meglehetősen jelentős is lehet). A szakirodalomban a metropólia és a perifériák integrációjának megfelelően megkülönböztetik a „korai” és a „késői” birodalmakat. A „korai” birodalmak esetében a metropólia és a perifériák fejlettségi szintje meglehetősen különböző:  ennek felel meg a Római Birodalom, az inkák birodalma, a Karoling államalakulat. A „késői” állapotban a metropólia és a perifériák differenciáltsága kevésbé szembetűnő, ugyanakkor a perifériák a metropólia fejlettebb agrár, ipari, kereskedelmi mechanizmusainak kiszolgálói. Erre példa a Brit Birodalom vagy az Orosz Birodalom.

A „korai” birodalmak egyik variánsát képezik a „barbár birodalmak”. Ezekben a metropólia csak katonai értelemben magasan fejlett, míg szociális és gazdasági tekintetben elmaradott a perifériákhoz képest (ilyen értelemben tehát ő maga a „periféria). Ide sorolhatók a „nomád birodalmak” is. A nomád birodalmak a következő jellegzetességekkel írhatók le: 1) a szociális szerveződés erősen hierarchikus mivolta 2) az adminisztráció duális vagy triális felosztása 3) a metropólia társadalmának militarisztikus-katonai („despotikus”) jellege 4) a futár- és teherhordószolgálat (jamszkaja szluzsba) mint az adminisztratív infrastruktúra szervezőeleme 5) sajátos hatalmi öröklési rend 6) specifikus viszony a földművesek világával.

A nomád birodalmaknak további három típusa különíthető el:

I.”Tipikus”: a nomádok és földművelők egymástól izolálva élnek, a nomádok „ajándékok” révén vagy éppen rajtaütésekkel zsákmányolják ki a földműves népességet (hunok, türkök, ujgurok stb.)

II.”Adózó”: a földművesek rendszeres adót fizetnek nomád uraiknak (Kazár Kaganátus, Arany Horda stb.)

III.”Hódító”: a nomádok elfoglalják a földművesek területeit és megtelepszenek rajta (párthusok, kusánok, magyarok).

Az „adózó” típus átmenetet képez a „tipikus” és a „hódító” között. A „tipikus” birodalmaktól megkülönböztette az adózás rendszeresebb jellege, az állandó bürokratikus apparátus kialakulása, ennek következtében egyfajta korai „urbanizációs” kísérlet.

Mi okozza az eurázsiai népvándorlásokat, és az ezzel összefüggésbe hozható politikai változásokat? A szakirodalomban erre vonatkozóan a következő válaszok merültek fel: 1) klimatikus változások 2) a nomádok harcias természete 3) túlnépesedés 4) osztályharc 5) az extenzív állattartásból adódó következmény 6) a földművelő népesség nem akar kereskedelmi kapcsolatba lépni a nomádokkal 7) egy tehetséges vezető karizmatikus hatalma 8) passzionaritás (L. Gumiljov).

A fent említett tényezők némelyikének szerepét nyilvánvalóan felnagyították. Például a modern paleogeográfiai kutatások nem támasztják alá a klimatikus változások és a népvándorlások közötti korrelációt. Nem igazolódott az osztályharcos megközelítés sem.

A fentieken kívül a következő faktorokat is számításba kell venni: az extenzív állattartással foglalkozó, alacsony népsűrűségű területen élő, állandó lakhellyel nem rendelkező népesség számára nem szükségszerű egyfajta „államszervező” hierarchia megléte. Eurázsiában összefüggés mutatható ki a nomád birodalmak és a földműves birodalmak felemelkedése között. A földműves „centrális” és a nomád „perifériális” birodalmak felemelkedése és bukása között szinkronitás figyelhető meg. A Han birodalom és az ázsiai hunok ugyanabban az évtizedben emelkedtek fel, a Türk Kaganátus akkor jelent meg a történelem színpadán, amikor Kínát egyesítette a Szuj-dinasztia.

A nomád birodalmak vezérelvűek voltak kívülről nézve, de „belülről” kollektív és törzsi jellegű volt a vezetési gyakorlat. A birodalom stabilitása attól függött, a vezető tudja-e biztosítani a kívülről érkező javakat, melyeket a nomád társadalom nem tudott előállítani. A vezető általában megőrizte a közvetítés monopóliumát a földműves és a nomád társadalmak között, ami lehetővé tette számára a javak „önkényes” elosztását. A nomád birodalmat alkotó törzseket katonai értelemben inkorporálták, de belső önállóságuk megmaradt a következő okok folytán: 1) gazdaságilag nem függtek a központtól 2) a hatalom forrásai (háborúk, javak elosztása, külkereskedelem) instabilak maradtak és a központon kívül helyezkedtek el 3) az általános fegyverviselés korlátozta a központ beavatkozásának lehetőségét 4) a kánnal elégedetlenek számára mindig fennállt a menekülés lehetősége.

A nomád birodalmak instabilitása a következő tényezőkből fakadt: 1) a kívülről érkező javaktól függés 2) a központi hatalom kénytelen lavírozni a mobilis és felfegyverzett csoportok között 3) az öröklési rend sajátossága 4) a vezetők poligámiája, és utódaik nagy száma, tehát az  elit túltermelődése. Sok függött a kán személyiségétől is, akinek ezeket a problémákat meg kellett oldania, különben szalmalángszerűen múlt ki birodalma.

 

 

(Крадин Н. Н. Кочевники, мир-империи и социальная эволюция // Альтернативные пути к цивилизации / под ред. Н. Н. Крадина, А. В. Коротаева, Д. М. Бондаренко, В. А. Лынши. — М., 2000. С. 314—336.)

 

 

Cimkék: nomádok, nomád birodalmak, Kragyin
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat