OROSZVILAG.HU


Az orosz történelem vitás kérdései

Címlap » Történelem
  |  2013-06-11 10:53:31  |  
Gyóni Gábor

Az orosz történelem vitás kérdései

31 fő problémát jelöltek ki az akadémikusok

 Az orosz történelem vitás kérdései

A jövő orosz történelemkönyveinek az orosz történelem vitás kérdéseire is választ kell adniuk. Szergej Nariskinnél, a Duma elnökénél tartott értekezleten arról született döntés, hogy november 1-ig elkészül a jövő – egységes - orosz történelemkönyveinek koncepciója.

Alekszandr Csubarjan, az Orosz Tudományos Akadémia Egyetemes történeti intézetének igazgatója szerint máris meg kell kezdeni a diskurzust az orosz történelem vitás kérdéseiről. Az akadémikusok kijelölték az orosz történelem szerintük 31 legproblematikusabb kérdését, a következőket:

 

1) az óorosz állam megalakulása és a varégok szerepe ebben;

2) az óorosz nép (drevnyerusszkaja narodnoszty) létezése és a Rusz örökségének értelmezése mint Oroszország, Ukrajna és Belarusz történelmének közös fundamentuma;

3) Alekszandr Nyevszkij történelmi választása: az orosz földek alárendelése az Arany Hordának;

4) Moszkva felemelkedésének okai, az első moszkvai fejedelmek politikája a tatár kánok és más orosz fejedelmek irányába;

5) IV. Iván szerepe az orosz történelemben;

6) kísérletek a Szmuta, a palotaforradalmak idején az uralkodó egyeduralmának korlátozására és ezen próbálkozások kudarcának lehetséges okai;

7) Ukrajna egyesülése Oroszországgal (okok és következmények);

8) Oroszország társadalmi és politikai rendszerének sajátosságai (röghözkötés, egyeduralom)  Nyugat-Európával való összehasonlításban;

9) a péteri átalakítás okai, sajátosságai, következményei, ára;

10) a felvilágosult abszolutizmus politikájának lényege és következményei;

11) I. Sándor, I. Miklós, II. Sándor, III. Sándor belpolitikájának értelmezése;

12) a XIX-XX. század társadalmi mozgalmának jellege és értékelése Oroszország történetében;

13) Oroszország szerepének értékelése a nemzetközi kapcsolatokban a XIX. században és a XX. század elején;

14) az önkényuralom nemzetiségi politikájának értékelése;

15) az Orosz Birodalom fejlettségének értékelése a XX. század elején;

16) a monarchia bukásának és a bolsevikok hatalomra jutásának okai, következménye, értékelése;

17) az emigráció első hullámának kultúrája: a „filozófus hajó” (azaz: az értelmiség száműzése) és a külföldön élő oroszok;

18) a NEP feladásának okai, az indusztrializáció, kollektivizáció és kulturális átalakulás eredményeinek értékelése;

19) a bolsevikok nemzetiségi politikájának jellege és értékelése;

20) az egypárti diktatúra és J. V. Sztálin egyeduralma kiépülésének okai, következményei és értékelése;

21) a Szovjetunió külpolitikájának értékelése a második világháborút megelőzően és elején;

22) a Szovjetunió győzelmének ára a Nagy Honvédő Háborúban;

23) a Szovjetunió szerepének értékelése a „hidegháború” kialakulásában;

24) a szovjet nemzetiségi politika;

25) Ny. Sz. Hruscsov reformjainak okai, következményei, értékelése;

26) L. I. Brezsnyev uralmának értékelése, az orosz disszidens mozgalom;

27) a „peresztrojka” és a Szovjetunió széthullásának okai, következményei, értékelése;

28) az 1990-es évek eleji gazdasági reformok („sokkterápia”) értékelése, okai, következményei;

29) B. Ny. Jelcin szerepe Oroszország történetében;

30) Oroszország külpolitikájának értékelése az 1990-es években;

31) az oroszországi gazdasági és politikai stabilizáció a 2000-es években: ennek okai, következményei, értékelése.

 

 

(Nyezaviszimaja Gazeta)

 

Cimkék: orosz történelem
Országok: Belarusz Ukrajna Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat