OROSZVILAG.HU


I. Péter és az akadémia

Címlap » Történelem
  |  2013-07-16 11:13:33  |  
Oroszvilag.hu

I. Péter és az akadémia

Milyen elvek mentén alapították a tudományos akadémiát?

 I. Péter és az akadémia

Vlagyimir Mau orosz közgazdász, az elnök környezetében működő Oroszországi Nemzetgazdasági és Közszolgálati Akadémia rektora Vedomosztyiban megjelent cikkében az akadémiai reform körüli vitákra reflektált.

Az akadémiai vita során a felek gyakran hivatkoznak az Oroszországi Tudományos Akadémia alapítója, I. Péter örökségére. S noha minden generációnak az adott kor kihívásaira kell reagálnia, nem haszontalan áttekinteni, milyen értékrend mentén alapította meg I. Péter az Akadémiát.

Erre vonatkozóan a legfontosabb forrás az „Akadémia megalapításának tervezete jövedelmei számbavételével” elnevezésű dokumentum, melyet egy udvari medikus, Lavrenytij Bljumensztrot írt. A projektet figyelmesen áttanulmányozta I. Péter, és rövid kommentárokat is feljegyzett mellé. Végül az imperátor áldását adta a tervezetre, és 1724. január 22-én ukázt adott ki a tudományos akadémia megalapításáról. Nem sokkal a halála előtt, 1725. február 23-án I. Péter utasítást adott berlini és párizsi követeinek, hogy tudósokat hívjanak az akadémiába.

Az „Akadémia megalapításának tervezete jövedelmei számbavételével” elnevezésű dokumentum jó képet ad azokról szempontokról, melyek figyelembevételével sor került a tudományos akadémia létrehozására. Mai nyelvre lefordítva ezek a következők:

1) A kutatói és oktatói tevékenység együttese. Az oktatói tevékenység hangsúlyozását a korabeli oroszországi viszonyok indokolták, a fejlett iskolahálózat hiánya. Az akadémikusok előtt három feladat állt: kutatói tevékenységet folytatni, fiatalokat tanítani, és legalább két utódot kijelölni a kutatói tevékenység iránt elkötelezett (és lehetőleg szláv származású) fiatalok közül. Az akadémikusoknak napi egy órát konzultációval kellett tölteniük.

2) Az akadémia interdiszciplináris jellege. A projekt kezdetben három osztály kialakításával számolt: matematikai (ideértve a csillagászatot és mechanikát is), természettudományi (fizika, kémia, anatómia, botanika), és humán (történelem és jog), amit a jövőben egy közgazdaságival terveztek kibővíteni.

3) Az akadémikusok és az elnök választhatósága. Az elnök személyét félévente-évente kell váltani (az elnök tehát nem „főnök”, hanem „első az egyenlők között”). Az imperátort az akadémia védnökének tekintette a dokumentum szerzője. Ezek az elvek sokáig nem valósultak meg. Az akadémia tagjait nem választották, hanem kinevezték, egészen I. Sándor koráig, az elnök választhatóságát pedig csak a szovjethatalom vezette be.

4) Az akadémia tagjai együttműködnek egymással, megosztják egymással kutatási eredményeiket, rendszeresen találkoznak.

5) Az akadémikusoknak nyitottnak kell lenniük a világra, figyelemmel kell követniük a nemzetközi tudomány alakulását. A tudósokkal szemben publikálási kötelezettség áll fenn.

6) Az akadémiának együtt kell működnie a kormányzattal. Informálnia kell a kormányzatot a világban megjelenő új felfedezésekről, és realizálnia kell azokat a projekteket, melyeket a hatalom megrendel.

7) Megfelelő nagyságú költségvetésűnek kell lennie, hogy meg tudják fizetni a külföldi tudósokat.

8) Az akadémia pénzügyeinek intézésére egy igazgatót nevez ki a kormányzat.

9) Az akadémia szükségleteinek kielégítésére nyomdát és fordítóirodát hoznak létre. Az akadémikusok ennek révén ténylegesen bármilyen irodalmat beszerezhettek és kedvükre publikálhattak.

 

 

 

(Vlagyimir Mau: Kakuju akagyemiju szozdal Pjotr I., Vedomosztyi, 2013. 07. 16.)

 

Cimkék: Vlagyimir Mau, I. Péter, Oroszországi Tudományos Akadémia
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat