OROSZVILAG.HU


1939 október

Címlap » Történelem
  |  2013-08-11 15:48:06  |  
Gyóni Gábor

1939 október

A Pravda tudósításai alapján

 1939 október

1939 októberében Nyugat-Európában a „furcsa háború” zajlott (vagy inkább nem zajlott) Anglia, Franciaország illetve Németország között. Közben a Szovjetunió Nyugat-Belorusszia és Nyugat-Ukrajna felszabadulását ünnepelte.

A Pravda számos cikkben számolt be a felszabadult területek lakosságának örömujjongásáról, a lengyel pánok elnyomó rémuralmáról, és arról, hogy Nyugat-Belorssziában és Nyugat-Ukrajnában (az egykori Kelet-Lengyelországban) kitörő örömmel fogadták a szeptemberben bevonuló Vörös Hadsereget.

Október 2-án Moszkvába érkezett tárgyalásokra a lett külügyminiszter, Vilhelms Munsters (1898 – 1967) – adja hírül október 3-án a Pravda.

Október 5-én írták alá a lett-szovjet kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezményt, amit másnap, október 6-án publikált a szovjet a pártlap. Az Észtországgal megkötött szerződéshez hasonlóan a Szovjetunió katonai bázisokat kapott Lettország területén, Liepajában és Ventspilsben, a Balti-tenger partján, ahol flottát és légierőt helyezhetett el. Az egyezményhez fűzött kommentár szerint „A szovjet-észt, és szovjet-lett tárgyalások ismételten megmutatták, hogy milyen törődéssel viszonyul a szovjet kormány a kis népek jogaihoz, milyen élesen különbözik a nagy szovjet állam politikája az imperialista országok politikájától.”

Néhány nappal később, október 10-én került sor a hasonló tartalmú litván-szovjet kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírására (publikálva október 11-én). Eszerint a litván határt közösen védik a litván és szovjet fegyveres erők. A Szovjetunió jogot szerez „saját költségén szigorúan korlátozott számban szovjet szárazföldi és légi egységeket tartani Litvánia területén.” A litván-szovjet szerződés annyiban kedvező volt Litvánia számára, hogy visszaadta Vilniust és körzetét a balti országnak (amely a megelőző húsz évben lengyel megszállás alatt volt).

Október 5-től folytatódtak a finn-szovjet tárgyalások is. Finnországra némiképp hasonló sors várt volna, mint a baltiakra, de Helsinki végül más politikát választott, mint a harc nélkül behódoló baltiak, és a finn stratégia hosszútávon kifizetődőbbnek bizonyult...

Október 16-án a Tadzsik SZSZK 10 éves fennállását ünnepli a Pravda. Régen az emírek tartották rabságban és sötétségben a népet, a cárizmus egymás ellen uszította a tadzsikokat, üzbégeket, kirgizeket. Most viszont gyárak, utak, kolhoznak épülnek a köztársaságban – hangsúlyozza a lap.

Még október 12-én Karlis Ulmanis (1877 – 1942) lett elnök rádióbeszédet tartott, melyet négy nappal később közölt a Pravda. A lett elnök a beszédben igyekezett megnyugtatni Lettország népét, hogy a Szovjetunióval kötött megállapodás az ország érdekeit szolgálja. Ulmanis szerint alaptalanok a vádak, miszerint a megállapodás fenyegetést jelent Lettország számára. A megállapodás csak a köztársaság védelmi képességeit növeli. A Szovjetunió jószándékának a jele a balti államok felé, hogy visszaadta Vilniust Litvániának.

Október 22-én Nyugat-Belorussziában és Nyugat-Ukrajnában lezajlottak a szovjet típusú választások. Nyugat-Ukrajnában 92,83 %-os, Nyugat-Belorussziában 96,71 %-os részvétel mellett – közli október 26-án a Pravda. 26-án Nyugat-Ukrajnában (Lvovban), 28-án Nyugat-Belorussziában ülnek össze az új népgyűlések, amelyek határozni fognak a következő kérdésekről: a hatalom jellege; csatlakozás a Belorusz SZSZK-hoz és az Ukrán SZSZK-hoz; a nagybirtokosi és egyházi földek elkobzása; a bankok és nagyipari vállalatok államosítása.

Az 5. oldalon ismerteti a lap Ribbentrop német külügyminiszter danzigi beszédét. Ribbentrop ebben azt hangsúlyozta, hogy Danzig mindörökre a Német Birodalom része marad. A Szovjetunióval történt megállapodás új fejezetet nyitott a német külpolitikában mindkét fél megelégedésére. A háborút Németország ellen Anglia kezdte. A német határok keleten változatlanok maradnak, Berlin csak a volt német gyarmatokat kéri vissza – üzen Moszkvába a német diplomata.

Október 27-én a nyugat-ukrajni népgyűlés Lvovban Nyugat-Ukrajna felvételét kérte a Szovjetunióba (az Ukrán SZSZK-ba) – tudatja a Pravda másnapi száma (október 28.). A gyűlés résztvevői Sztálinnak is üzentek. Köszönetet mondtak a szovjet pártvezérnek a felszabadulásért, s hogy a sötétségből a világosságba vezette őket. „Ígérjük Önnek, Sztálin elvtárs, éberen figyeljük ellenségeinket, leleplezzük őket, s meggátoljuk, hogy ártsanak nekünk.”

A következő nap ehhez hasonló kérést indítványoz Moszkvába a nyugat-belorusz népgyűlés is.

Néhány nappal később a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jóváhagyja Nyugat-Ukrajna és Nyugat-Belorusszia felvételi kérelmét a Szovjetunióba. 

 

 

Cimkék: 1939 október, Pravda, Szovjetunió, Lettország, Litvánia, Vilnius, Nyugat-Belorusszia, Nyugat-Ukrajna, Lvov
Országok: Észtország Lettország Litvánia Belarusz Ukrajna Tadzsikisztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat