OROSZVILAG.HU


15 éve csődölt be Oroszország 

Címlap » Történelem
  |  2013-08-18 15:43:28  |  
Oroszvilag.hu

15 éve csődölt be Oroszország 

Egy korszak végét jelezte a csőd 

 15 éve csődölt be Oroszország 

15 éve csődölt be Oroszország 

Tizenöt éve ezekben a napokban vált fizetésképtelenné Oroszország. Az 1998-as csőd az „ortodox”, dogmatikus neoliberális gazdasági modell és ennek képviselői bukását is jelentette. A 1990-es években csődbe taszított Oroszország az 1998-as összeomlás után azonban gyorsan talpra állt. A Kommerszant által összeállított krónika az orosz csőd napjait elevenítette fel.

1997. július 2. – összeomlik a taiföldi tőzsde és valuta. Az ázsiai gazdasági válság kezdete. A befektetők kivonják pénzeiket az ázsiai piacokról. A Brent olaj ára ekkor 18,7 dollár volt.

1997 októberében világosság válik, hogy az ázsiai válság globális jellegű. Az orosz államkötvények (GKO) - melyekkel a kormány a költségvetés hiányát fedezi - kamata növekedni kezd, az állam kifizetési kötelezettségei nőnek. Az olaj ára ekkor 20 dollár.

1997. december 5-én az orosz Duma elfogadja a következő évi költségvetést. A tervezett bevétel 376,5 milliárd rubel, a kiadás 499,9 milliárd rubel. Borisz Berezovszkij, Oroszország akkori egyik vezető oligarchája a rubel devalvációját követeli, ami Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettes és Szergej Dubinyin, a Központi Bank elnöke a nemzeti érdekekkel ellentétesnek nevez.

1998. január 16-án Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő jelentősen csökkenti az „ifjú refomer” első miniszterelnök-helyettesek, Anatolij Csubajsz és Borisz Nyemcov hatáskörét. Az olaj ára ekkor 15 dollár volt.

1998. február 19. – Oroszország 700 millió dolláros hitelmegállapodást köt az IMF-el. Az olaj ára ekkor 14 dollár volt.

1998. március 23-án Jelcin elnök leváltja a Csernomirgyin-kormányt. Az államfő Szergej Kirijenkót nevezi ki kormányfőnek. Kirijenkót csak a harmadik szavazás után, április 26-án erősíti meg a kommunista többségű Duma. Az olaj ára ekkor 13 dollár.

1998. május 7-én Szergej Dubinyin, a Központi Bank elnöke a kormány ülésén kijelenti, hogy példátlan pénzügyi katasztrófa fenyegeti Oroszországot és a kormány összeomlását vetítit előre abban az esetben, ha nem sikerül rendezni az adósságot. A következő napon a Tokobank, amely 500 millió dolláros adósságot halmozott fel nyugati hitelezők előtt, külső ellenőrzés alá kerül.

1998. május 18. Esés az orosz tőzsdén.

1998. május 28. A kormány sikertelenül próbálja eladni a Rosznyefty részvényeinek 75 százalékát. A GKO-k kamata 24 órán belül 60 százalákról 90 százalékra emelkedik. Szergej Kirijenko és Szergej Dubinyin tárgyalásokat kezdenek nyugati befektetőkkel egy rendkívüli, stabilizációs hitel folyósításáról Oroszország számára. Az IMF ígéretei után az államkötvények kamata 50 százalékra esik vissza.

1998. június 17-én Jelcin elnök Anatolijt Csubajszt nevezi ki különleges megbízottnak (első miniszterelnök-helyettesi rangban) a nyugati hitelintézekkel folytatandó tárgyalásokra. Ugyanezen a napon a Gazprom, a Lukoil, a Szurgutnyeftyegaz vezetői a rubel legalább 50 százalékos leértékelését követelik, ellenkező esetben az orosz valuta devalválódása magától és kontrollálaltlanul fog bekövetkezni. Csubajsz és Kirijenko a nyugati segítségre hivatkozva elutasítják a nagyvállalatok kérését. Ekkor az olaj ára 11,30 dollár.

Július elején a GKO-k kamata eléri a 140 százalékot. A kormány azt ajánlja a rövidtávú GKO-k tulajdonosainak, hosszútávú dollár alapú kötvényekre cseréljék papírjaikat, de erre csak a tulajdonosok 10 százaléka hajlandó. Az IMF 11,2 milliárd dolláros hitelt helyez kilátásba Oroszországnak.

Július 15-én a Duma elutasítja a kormány válságellenes csomagját, amely adóemelést és a kiadások csökkentését javasolta.

Július 20-án az IMF vezetősége elfogadja egy 11,2 milliárd dolláros stabilizációs hitel folyósítását Oroszországnak (ebből 4,8 milliárd dollárt azonnal megkap Moszkva).

Augusztus 1. Oroszország megkapja a 4,8 milliárd dolláros hitelt, melyet a lejáró GKO-k kifizetésére és a rubel árfolyamának fenntartására fordít. A helyzet nyugodtnak tűnik, Jelcin, Kirijenko, Csubajsz nyaralni mennek. Az olaj ára ekkor 12 dollár.

Augusztus 10. Ismét esni kezd a tőzsde. A nyugati befektetőknek tartozó oroszországi bankok minden eszközüket valutavásárlásra költik. 24 óra alatt a GKO-k kamata 150 százalékra emelkedik. Augusztus 11-én zuhanás után bezár a tőzsde.

Augusztus 13. Soros György kijelentése szerint a válság Oroszországban „végső fázisába érkezett”, a rubel leértékelése elkerülhetetlen.

Másnap Borisz Jelcin kijelenti, hogy nem kerül sor a rubel devalvációjára.

Augusztus 15. A Kirijenko-kormány, annak tudatában, hogy augusztus 19-én nem fogja tudni törleszteni a következő GKO adósságot (34 milliárd rubel, 5,5 milliárd dollár), tárgyalásokat kezd a tartozások átstrukturálásáról.  

Augusztus 16-án este Kirijenko megbeszéléseket folytat Jelcinnel a válságkezelésről.

Augusztus 17. Az állam bejelenti fizetésképtelenségét. A rubelt leértékelik 6-ról 9,5 dollárra, befagyasztják a GKO-k felé fennálló adósságok kifizetését év végéig. Az emberek megrohanják a pénzváltókat, a dollár gyorsan elkapkodják. Néhány nap alatt az áruházakban az importáruk ára duplájára nő. A bankok nem tudják kifizetni betéteseiket.

Másnap Szergej Dubinyin és Mihail Zadornov gazdasági miniszter lemondanak, ám lemondásukat Jelcin nem fogadja el.

Augusztus 20. Szergej Dubinyin sajtótájékoztatón kijelenti, hogy az orosz bankok az összeomlás szélén vannak.

Augusztus 23-án Jelcin leváltja Szergej Kirijenkót. Másnap Csubajsz és Nyemcov is távozik a kormányból. Jelcin Viktor Csernomirgyint nevezi ki ismét a kormány élére, a tőzsde zuhan.

Augusztus 26-án a kormány bejelenti, hogy a GKO-k tulajdonosai minden dollár után 30 centet kapnak csak vissza.

Szeptember 1-jén a Központi Bank 10,88 rubelben állapítja meg a dollár árfolyamát. A kormány azt ajánlja a bankok betéteseinek, helyezzék át betétjeiket a Szberbankba.

Szeptember 10. Miután a Duma nem fogadja el Csernomirgyin kormányfői kinevezését, Jevgenyij Primakov külügyminiszter lesz a miniszterelnök. 1 dollárért már 15 rubelt kell adni.

1999 január, az olaj ára 10 dollár alá csökken.

 

A Kommerszant szakértőket kérdezett meg a krízis okairól. Gennagyij Melikjan, 1998-ban a Szberbank igazgatótanácsának tagja szerint a hiba abban volt, hogy a rubel árfolyamát mesterségesen magasan tartották. Erre a célra felhasználták az ország arany- és valutatartalékait, ez a politika a kormány a és a Központi Bank közös műve volt.

Vlagyimir Fedotkin, az 1998-as válság okait vizsgáló bizottság vezetője szerint Csubajsz, Kirijenko és Zadornov felelősek a válságért. Ezek az emberek pontosan tudták, hogy mi fog bekövetkezni. Az orosz pénzügyi vezetők már a válság kitörése előtt egy hónappal gondoskodtak arról, hogy dollárra váltsanak át. Fedotkin szerint a válságot nyugati kívánságra provokálták ki.

Szergej Dubinyin szerint a pénzügyi vezetés a külföldiek által megvásárolt GKO-k miatt volt kénytelen fenntartani a rubel magas árfolyamát. A rubel leértékelése államcsődöt okozott volna. Dubinyin szerint a politikusok is felelősek, a Dumában ekkor kommunista többség volt, ők pedig gátolták a „reformokat”.

Irina Jaszina, aki a Központi Bank sajtótitkára volt 1998-ban, úgy véli, az alacsony olajárak miatt kényszerült az orosz pénzügyi vezetés GKO-khoz folyamodni, hogy pénzt szerezzen, de így sem tudta vállalni kötelezettségeit.

Pavel Medvegyev, 1998-ban a Duma tagja, szerint Jelcin és csapata a legfőbb bűnös. Jelcin 1996-ban fantasztikus ígéretekkel nyert, de ezek kifizetésére nem volt pénz. Kölcsönöket vettek fel, az adósság óriásira duzzadt, a helyzet tarthatatlanná vált.

 

 

 

(Kommerszant)

 

Cimkék: Oroszország, 1997, 1998, Anatolij Csubajsz, Csernomirgyin, Szergej Dubinyin, Szergej Kirijenko, Jelcin, Borisz Nyemcov, olajár, IMF, rubel, dollár, Szberbank
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat