OROSZVILAG.HU


A Kis Zsüz csatlakozása Oroszországhoz

Címlap » Történelem
  |  2014-02-03 15:40:34  |  
Szoszin Rudolf

A Kis Zsüz csatlakozása Oroszországhoz

1731. október 6.

 A Kis Zsüz csatlakozása Oroszországhoz

Ezen a napon találkozott Alekszej Ivanovics Tevlekev (Mamet Mamesevics Tevkelev) oroszországi fordító és a három kazah zsüz közül a Kis Zsüz kánja Abulhair-kán. E találkozó a "Set-Irgiz" folyó és "Manitjube" kavicsos hegyei találkozásánál került sor az őszi október hatodik napjának éjfélén. Itt állomásozott Abulhair-kán és kísérete, s több kazah vezető. Miután megérkezett Tevkelev és kísérete, sátorát titkos kazah őrség vette körül, mely nem engedte a kánt Tevkelevhez, sem őt a kánhoz, nehogy a "hivatalos kurultai" előtt ˝összebeszéljenek˝. Abulhairnak azonban a baskír Kidirjasz Mollakajiv közvetítésével sikerült Tevkelevvel egy titkos megbeszélést leszervezniük a közeli réten. Kidirjasz egyszerű köznapi ruhákat hozott a tatár származású murzának, aki a Tevkelev család sarja. Azokat felöltve sikerült kisurranniuk, s ezzel a kazah történelem egyre szorosabb kapcsolatba került Oroszország történelméhez.

A beszélgetést Abulhair kezdte meg, azzal a kívánsággal, hogy ő Abulhair-kán "A császári felség" egész Oroszország uralkodójának alattvalója kíván lenni, más kánok, szultánok és vezetők beleegyezése nélkül. Tevkelev azonnal tudta, hogy ez nem az, amit Abulhair követei közvetítették Pétervárott a hivatalos követjáráson, kik az egész kazah nép nevében kértek Oroszországtól "protektorátust". A jogos kérdésre Abulhair-kán bevallotta, hogy önkényesen fogalmazott a levelében, amire nyomós oka volt, s igyekezett Tevkelevnek ezek okok hű elmondását.

Abulhair-kán elmondása és Tevkelev leírása alapján a kán felmenői Taskent, Turkesztán és Szairam (a mai Simkent közelében) városokban és a hozzátartozó területeken uralkodtak. Azonban a kánnak el kellet hagynia a városokat és a nomád kazahok közt folytatta elődeinek hagyományát. Elmondása szerint a kazahok mind a négy égtáj népeivel háborúba bonyolódtak: Khívával, buharaiakkal, baskírokkal, és volgai kalmükokkal. Ezekből Buharával és Khívával sikerült békét kötni, de a kalmükokkal és baskírokkal nem sikerült. Azért is fordult Oroszországhoz, hogy a baskírok, volgai kalmükok és a kazahok közt béke legyen, hisz a baskírok és a volgai kalmükok Oroszország "protekciója" alatt vannak, s bevallása szerint nem is fognak békét kötni, míg "A császári felség" nem ad erre utasítást. Abulhair így szabadon tudna elégtételt keresni, amiért el kellet hagynia a nemzedéke uralta városokat. Utolsónak felhozva Ayuka-kánt és baskírok példáját, hogy ők is "A császári felség" védelmét élvezik, s ezt szeretne ő is, hogy köztük és közöttük is béke honoljon.

Mamet Mamesevics Tevkelev jól beszélt a "keleti nyelveken" és oroszul is kifogástalanul beszélt és írt. Édesapja Mames Tevkelev teljesjogú oroszországi pomesztye tulajdonos volt Kaszimovban. A Péteri reformok kitűnő állapotokat szolgáltak az ifjú diplomata-hadvezér szolgálatának. A kazah sztyeppén folytatott küldetése során, Abulhair-kán ajándékozási rendszere segítségével és ő kettejük beszédkészségeik révén, Oroszország "védelmébe" került a Kis Zsüz és több kazah nemzetség.

A 2005-ös kiadású Kazahsztán történelme az orosz forrásokban XVI-XX sz. című szöveggyüjtemény III. kötete végig követi A.I. Tevkelev munkásságán keresztül a kazah sztyeppe történetét 1731 és 1759 között. A kazah dinasztiák összeírását, kazah zsüzök hétköznapjait, társadalmi és földrajzi megfigyeléseit olvashatjuk. A fiatal Orosz Birodalom neves szolgálóembere, fordítója, diplomatája Mamet Mamesevics Tevkelev kalandos tevékenységének emléke.

Forrás:

История казахстана в русских источниках XVI-XX веков, Том III, 2005 г. Алматы.

 

Cimkék: Kis Zsüz, Oroszország, 1731, Tevkelev, Abulhair kán, kazahok
Országok: Kazahsztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat