OROSZVILAG.HU


Britek az Orosz Birodalomról - 1914

Címlap » Történelem
  |  2014-06-17 18:25:17  |  
Gyóni Gábor

Britek az Orosz Birodalomról - 1914

Brit remények és félelmek

 Britek az Orosz Birodalomról - 1914

Az Uralszkij Isztoricseszkij Vesztnyik legújabb (№ 1(42) 2014), főként az első világháborúval foglalkozó számában jelent meg Danyiil Adamov, az Uráli Föderális Egyetem aspiránsának érdekes dolgozata arról, hogyan viszonyult 1914-ben a brit közvélemény az Orosz Birodalomhoz, a brit-orosz szövetséghez.

A brit politikai elit, parlament a háború ideje alatt „hallgatott”, nem kritizálta a szövetséges Oroszországot az eltérő politikai berendezkedés ellenére sem. Ebben a helyzetben a sajtó vette át a „politika” szerepét, a sajtó véleményformáló szerepe hatványozottan megnőtt (a kor egyik legismertebb véleményformálója Alfred Harmsworth, lord Northcliffe (1865 – 1922) volt, a Daily Mail és a The Times tulajdonosa).

A brit-orosz szövetségnek igen befolyásos kritikusai voltak Nagy-Britanniában. A Munkáspárt elnöke, James Ramsay Macdonald (1866 – 1937) 1914. augusztus 3-án beszédben bírálta az Antant szövetségi politikáját. Véleménye szerint igen aggasztó, hogy Németország várható legyőzése a despotikus Oroszország jelentős megerősödéséhez fog vezetni. Normann Angell (1872 – 1967) publicista egyik 1914-es cikke (London Times) szerint Nagy-Britanniának ki kell maradnia a háborúból, Németország legyőzése ugyanis ahhoz fog vezetni, hogy egy óriási, Oroszország vezette, autoriter berendezkedésű szláv föderáció fog létrejönni Kelet-Európában.

A brit közvélemény egy része kissé nehezen tudta megemészteni, hogy London a reakciós, autoriter Oroszországgal kötött szövetséget, miközben a „nyugati, liberális civilizáció” védelmében szállt harcba a „junker reakcióval”. Rupert Brooke (1887 – 1915) költő egyik 1914-es írása szerint fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország, miután legyőzte Németországot, létrehoz egy „világméretű, despotikus, őrült szláv birodalmat.” A korabeli angol lapok olvasói levelei ugyanezeket a félelmeket tükrözik. Egy A. Simpson nevű olvasó például azt írta a Yorkshire Postban: „Oroszország a brutális erő megtestesítője. Oroszország uralkodó szerepe az európai ügyekben az egész emberiség ideáljainak vereségét jelentené.”

Mindezek a vélemények arra alapozódtak, hogy 1914-ben sokan úgy vélték, Oroszország katonailag nagyon erős, és könnyen legyőzi Németországot. „Az orosz gőzhenger” képzete nyomán úgy gondolták, az oroszok gyorsan elbánnak a németekkel. H. G. Wells (1866 – 1946) író például nem sokkal a háború kitörése után annak a reményének adott hangot, az oroszok gyorsan bevonulnak Berlinbe, és a háború rövidesen véget ér az Antant győzelmével.

Végül azonban a brit remények és félelmek nem váltak valóra. Oroszországnak nem sikerült tartósan áthelyezni a hadműveleteket német területre, a németekkel szemben védekező háborúra kényszerült, majd 1917-ben összeomlott. A cári birodalom katonái nem vonultak be Berlinbe, és a nagy szláv birodalom sem jött létre Kelet-Európában...

 

 

 

(Adamov D. P.: Obraz szojuznyika: Rosszija glazami britanszkoj obsesztvennosztyi v godi pervoj mirovoj vojni // Uralszkij Isztoricseszkij Vesztnyik (№ 1(42) 2014)

 

Cimkék: Oroszország, Németország, 1914, Berlin, Antant, Adamov, Uralszkij Isztoricseszkij Vesztnyik, britek, Orosz Birodalom, remények, félelmek
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat