OROSZVILAG.HU


1914 Oroszországban 

Címlap » Történelem
  |  2015-10-09 17:54:30  |  
Gyóni Gábor

1914 Oroszországban 

A háborút ünneplő patrióta hangulat csak a városi középosztályt ragadta magával 

 1914 Oroszországban 

1914 nyarán Európa-szerte tömegek ünnepelték a háború kitörését. Nem volt ezalól kivétel az Orosz Birodalom sem – olvasható a kiváló jekatyerinburgi történész, Olga Szergejevna Porsnyova Rosszijszkaja isztorijában (2010/2) megjelent tanulmányában.

Egyebek közt Szentpéterváron, Moszkvában, Jekatyerinburgban, Jaltában, Szaratovban, Tifliszben is patrióta demonstrációkra került sor, „Éljen Oroszország és Szerbia!”, „Éljen Anglia és Franciaország!”, „Le Ausztriával!” jelszavakkal. Az 1914-es patrióta hangulat közben sokaknak az 1812-es Napóleon elleni háború jutott eszükbe.

A közvélemény korabeli formálói a történelmi párhuzamok mellett azt is hangsúlyozták, Oroszország nemcsak a maga érdekeiért lép háborúba, hanem Európa megmentése céljából, s Oroszország viseli leginkább a háború terheit. Természetesen azt is fontos volt hangsúlyozni, hogy Oroszország, úgymond, igazságos háborút folytat, a szláv népek védelmében a germán agresszióval szemben. Az 1914-es kelet-poroszországi orosz katonai vereség után pedig megjelent az önfeláldozó Oroszország motívuma is, miszerint az orosz seregek pusztulásához vezető katonai akció mentette meg Párizst a német megszállás alól.

A korabeli közvélemény készségesen támogatta a háborút, nemcsak utcai megmozdulásokkal, de anyagi segítséggel is. Például a háború első hetében csak Szamarában akkoriban igen nagynak számító összeget, 1 millió rubelt gyűjtöttek össze – nem utolsósorban a volgai németek - közadakozásból az orosz sereg szükségleteire.

Már 1914 év elején Németország olyan rendelkezéseket vezetett be, melyek megkönnyítették a német származású egyének állampolgársághoz jutását, éljenek bárhol is. Mindez érzékenyen érintette a milliós német lakossággal rendelkező Oroszországot is, és megnövelte a kormányzat figyelmét a németek iránt. Sajnos a háború kitörése után németellenes hangulat uralkodott el Oroszországban. Németpogromokra került sor, a kormány által is támogatott „1914 Társaság” oroszországi német befolyás elleni harcot hirdetett meg. Csak kevesen voltak, akik másként gondolták, például Szergej Vitte egykori miniszterelnök, aki 1914 októberében azt írta, Anglia valódi célja Németország és Oroszország egymásnak ugrasztása, és jobb lenne békét kötni a németekkel...

Porsnyova kutatásai azonban arra mutatnak rá, hogy a háborús-patrióta láz csak a városi középosztályt lelkesítette. Az Orosz Birodalom népességének túlnyomó többségét kitevő falusi parasztság – sokkal bölcsen, mint a művelt városi középosztály - már 1914-ben is értelmetlen, felesleges megpróbáltatást látott a háborúban. Ez a háborúellenes hangulat pedig 1917-re nemcsak passzív, hanem aktív módon is megnyilvánult, a régi Oroszország összeomlását okozva.

 

 

 

(Porsnyova O. Sz., „Nasztrojenyije 1914 goda” v Rossziji kak fenomen isztoriji i isztoriografiji // Rosszijszkaja isztorija 2010/2, 185-200)

Cimkék: 1914, Oroszország, háború, Porsnyova, Orosz Birodalom, városi középosztály
Országok: Grúzia Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat