OROSZVILAG.HU


Húsz éve is vérbe borult Kirgizisztán 

Címlap » Történelem
  |  2010-06-15 19:28:26  |  
Gyóni Gábor

Húsz éve is vérbe borult Kirgizisztán 

A történelem ismétli önmagát? 

 Húsz éve is vérbe borult Kirgizisztán 

 

 

Szinte napra pontosan éppen 20 évvel ezelőtt a mostaniakra emlékeztető véres események zajlottak Dél-Kirgizisztánban. A történések epicentruma, éppen úgy, mint a mostani események esetében, Dél-Kirgizisztán legnagyobb városa, Os volt, ahol véres összetűzések zajlottak a kirgiz és üzbég lakosság között.

Az akkor történtek kronológiáját Nurbek Omuralijev kirgizisztáni akadémiai kutató foglalta össze még 2007-ben a moszkvai Novoje Lityeraturnoje Obozrenyije c. lap számára. Most, hogy ismét aktuálissá váltak az akkori események, rövid kivonatát ismertetjük Omuralijev kronológiájának.

 

1990-ben járunk tehát, szovjet Közép-Ázsiában, ahol már a ’80-as években bizonyos válságtünetek jelentkeztek (az „üzbég maffia” ügye 1983-tól, az alma-atai etnikai jellegű megmozdulások 1986-ban). 1990-ben a kirgiz és üzbég nemzeti mozgalmak erősödésével egyidőben szociális jellegű megmozdulások is zajlottak a Kirgiz SZSZK-ban. 1990 tavaszán a földet követelő (a szovjet törvények tiltották, hogy földet utaljanak ki egyéni építkezések számára a központi városok területén) kirgiz fiatalság tüntetéseitől volt hangos a főváros, Frunze, Osban pedig kirgiz és üzbég nemzeti jellegű szervezetek alakultak.

 

1990 májusában a Dzsalal-Abad-i üzbég vezetők felhívást intéztek a szovjet vezetéshez azzal a követeléssel, hogy biztosítsanak autonómiát a dél-kirgizisztáni üzbég népesség számára Os megye területén. Az üzbégek felháborodását az okozta, hogy a kirgiz nyelvtörvény szerint a Kirgiz SZSZK államnyelvévé a kirgizt tették, az orosznak is hivatalos státust biztosítva (a nemzetek közi érintkezés nyelveként), ám az üzbég nyelv nem kapott semmilyen hivatalos elismerést. A dél-kirgizisztáni üzbégek egyébként a karakalpak, abház, dél-oszét, nahicseváni autonómiák életképességére hivatkozva követelték a dél-kirgizisztáni üzbég autonóm terület megvalósítását…

Májusban Osban is demonstrációk kezdődtek a kirgizek részéről földet követelve.

Május utolsó napjaiban Osban a kirgizek a Lenin-kolhoz földjéből 32 hektár átadását követelték építési célra, s ezt a kérésüket a helyi pártvezetés jóváhagyta. Idővel etnikai jellegű színezetet is kapott a megmozdulás: a kirgizek azt kifogásolták, hogy a kereskedelem és a vezető pozíciók jelentős része az üzbégek kezében volt, s azt követelték, a vezető tisztségeket legalább 50 %-ban kirgiz nemzetiségűekkel töltsék be.

A főként üzbégekhez tartozó Lenin-kolhozban a 32 hektár föld átadását üzbégellenes cselekedetként értelmezték. Május utolsó napján üzbég tüntetés kezdődött több ezer fő részvételével, melynek fő követelései a dél-kirgizisztáni (osi) automómia, üzbég államnyelv, üzbég fakultás létrehozása az osi főiskolán, a helyi elsőtitkár leváltása (aki, úgymond, a kirgizek érdekeit védi) voltak.

Közben a kirgiz kormány úgy döntött, a Lenin-kolhoz 32 hektárja helyett 662 hektár földet szabadítanak fel más gazdaságok területeiből ingatlanépítési célra. S hogy valójában ekkor már nem is annyira a földről volt szó, jelzi: a kirgizek, ahelyett, hogy elfogadták volna a jóval több területet, ragaszkodtak a Lenin-kolhoz 32 hektárjának átadásához…

Június 4-én a kirgiz és üzbég tömegek a Lenin-kolhoznál találkoztak, aminek a vége súlyos összecsapás lett, amibe a rendőrség is beavatkozott, tüzet nyitva a zavargókra (miután az üzbégek rátámadtak a rendőrökre). A végén hat halott maradt a Lenin-kolhoz területén, de a távozó, feldühödött üzbég és kirgiz tömegek házakat, autókat gyújtottak föl.

Június 6-án a szonszédos Üzbég SZSZK területéről több ezres üzbég tömeg érkezett a kirgizisztáni üzbégek támogatására, 7-én pedig Osban kirgizellenes zavargások kezdődtek. Értesülések érkeztek arról is, hogy az Üzbég SZSZK területén kirgizekre támadtak rá.

Ezekben a véres júniusi napokban a pogromok kiterjedtek a környező kisebb településekre is. Északról felfegyverzett kirgizek érkeztek, akik üzbégeket lincseltek, vertek, öltek meg. Kara-Szuu város főterén közszemlére tették két felkoncolt üzbég holttestét…

Június elején egész Os megyére kiterjedtek a zavargások a kirgizek és üzbégek között. Csak a szovjet hadsereg erőinek megérkezése vetett véget a megmozdulásoknak. Mint napjaink történései is mutatják, ideiglenesen. 

 

https://www.eurazsia.hu/1990/06/06/kirgizisztan-1990/

 

 

Cimkék:
Országok: Üzbegisztán Kirgizisztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat