OROSZVILAG.HU


Oroszország nemzetiségi képe 1926 - 2002

Címlap » Történelem
  |  2011-02-27 10:35:30  |  
Gyóni Gábor

Oroszország nemzetiségi képe 1926 - 2002

A '90-es évektől fogynak az oroszok, gyarapodnak a muszlimok

 Oroszország nemzetiségi képe 1926 - 2002

 

 

Oroszországban az Ideiglenes Kormány 1917 szeptemberében kiáltotta ki a köztársaságot, majd 1918 januárban Oroszország szovjetköztársasággá alakult. Az Oroszországi Szovjet Szocialista Föderatív Köztársaság (a mai Orosz Föderáció közvetlen elődje) 1922-től a Szovjetunió része.

1926-ban, az első teljes szovjet népszámlálás idején Oroszország területe még jelentősen eltért a maitól, hiszen hozzá tartozott autonóm területként Kazahsztán (Karakalpakisztánnal együtt) és Kirgizisztán is. E, a mainál tehát jóval nagyobb területű Oroszországban az oroszok 73,61 %-os többséget alkottak, s a 8 milliót is megközelítette az oroszországi ukránság száma, mely ekkor a legnagyobb oroszországi kisebbség volt.

Oroszországi SZSZK, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

74, 072, 096

73,61 %

ukrán

7, 873, 331

7,8 %

mordvin

1, 334, 659

1,3 %

csuvas

1, 114, 813

1,1 %

tatár

2, 846, 734

2,8 %

kazah

3, 851, 661

3,8 %

egyéb

9, 530, 180

9,59 %

összesen

100, 623, 474

100 %

A következő, 1937-ben tartott szovjet népszámlálást azért érdemes idézni, mert ekkorra már nagyjából kialakult Oroszország mai területe (a Krím kivételével).  A ’30-as években számottevően emelkedett az oroszok száma Oroszországban, miközben az oroszországi ukránok száma döbbenetes mértékben csökkent (azonos területre vetítve is majd 4 millió fővel). Ennek következtében az ukránok helyett a tatárok váltak Oroszország legnagyobb nemzeti kisebbségévé. A finnugor mordvinok ekkor még Oroszország negyedik legnagyobb népe voltak.

Oroszországi SZSZK, 1937

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

85, 361, 394

82,14 %

ukrán

3, 087, 022

2,97 %

mordvin

1, 214, 189

1,1 %

csuvas

1, 158, 384

1,1 %

tatár

3, 607, 507

3,47 %

egyéb

9, 491, 351

9,1 %

összesen

103, 919, 847

100 %

 A ’30-as és ’50-es évek között jelentősen emelkedett az oroszországi oroszok száma, megközelítve a 100 milliót. A jelentősebb kisebbségek száma is mind nőtt (kivéve a finnugor mordvinokét), így a nemzetiségi arányok nem változtak számottevően a második világháborút követően.

Oroszországi SZSZK, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

97, 863, 579

83,62 %

tatár

4, 074, 669

3,46 %

ukrán

3, 359, 083

2,85 %

csuvas

1, 436, 218

1,22 %

mordvin

1, 211, 105

1 %

egyéb

9, 489, 661

8 %

összesen

117, 534, 315

100 %

A szovjet korszak második felében elkezdett csökkenni az oroszok aránya Oroszországban. A finnugor mordvinok aránya 1 % alá süllyedt, viszont érezhetően nőtt az oroszországi kisebbségek súlya.

Oroszországi SZSZK, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

119, 865, 946

81,5 %

tatár

5, 522, 096

3,75 %

ukrán

4, 362, 872

2,96 %

csuvas

1, 773, 645

1,2 %

egyéb

15, 497, 310

10,5 %

összesen

147, 021, 869

100 %

A ’90-es években a jelentős migráció ellenére csökkent Oroszország népessége, ezen belül számottevően a keleti szláv oroszok és ukránok száma. Oroszország a posztszovjet térség egyetlen állama, ahol a ’90-es években csökkent a „tituláris nemzet” (azaz jelen esetben az oroszok) aránya. Jelentős növekedés észlelhető viszont az oroszországi muszlim népek körében. E folyamatba illeszkedően nőtt a tatárok száma is, de az Oroszországi Föderáció történetében első ízben a muszlim baskírok aránya is meghaladta az 1 %-ot.

Oroszországi Föderáció, 2002

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

115, 889, 107

78,8 %

baskír

1, 673, 389

1,1 %

tatár

5, 554, 601

3,82 %

ukrán

2, 942, 961

2 %

csuvas

1, 637, 094

1,1 %

egyéb

17, 469, 579

12 %

összesen

145, 166, 731

100 %

 

 

 

Cimkék: Oroszoroszág népei, nemzetiségei
Országok: Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat