OROSZVILAG.HU


A kazahsztáni események narratívái

  |  2022-01-07 12:35:18  |  
Igari Léna

A kazahsztáni események narratívái

Gyorselemzés

 A Kazahsztánban folyó eseményekről számos tudósításból értesülhetünk. A legutóbb kiadott kazah belügyi közlemény szerint a január 7-ére virradó éjszaka 26 tiltakozó és 18 rendfenntartó vesztette életét a Nur-Szultánban zajló összecsapásokban. Noha a hatóságok szinte teljes egészében blokkolják mind a mobil, mind a vezetékes internet-elérést, információs korszakunknak hála, nem kevés forrásból tudhatjuk, hogy milyen események zajlanak az országban. De amennyi értesülésből tájékozódhatunk, annyi bizonytalanság is van az események mögött.

Nem tudjuk például, hogy a korábbi csaknem “teljhatalmú” “nemzetvezető”, Nurszultán Nazarbajev egyáltalán az országban van-e. Egyes források szerint ő is és több vezető tisztséget betöltő rokona is a szomszédos országok egyikébe távozott (ki Kirgizsztánba, ki Oroszországba, mások szerint az Emirátusokba). Ami viszont biztos, hogy némi hezitálás után Oroszország és Belorusz fegyveres alakulatokat küldött az országba az Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSzSz) égisze alatt. Hajlandó csatlakozni a fegyveres beavatkozáshoz a karabahi háborúban amúgy kudarcot szenvedett örmény hadsereg is. A kirgiz parlament azonban még nem szavazta meg katonái kiküldését, és az ország vezetése nyomatékosította, hogy "békés" tüntetőkkel szemben nem is hagyják jóvá a haderő bevetését. 

A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete csapatainak bevetése Kazahsztánban ellentmondásos reakciókat váltott ki: egyfelől a tiltakozók azt mondják, hogy “ez a mi belügyünk, ne avatkozzatok bele kívülről”. A nyugati narratíva az orosz páncélozott járművek képeit az ‘56-os budapesti és a ‘68-as prágai képekkel hozza párhuzamba. Ugyanakkor az orosz külügy szerint a csapatok békefenntartásra érkeztek, hogy a “külső beavatkozástól” megóvják az országot, és megtartsák “biztonságát és területi egységét”, melyet előre “felkészített és szervezett fegyveres egységek” próbálnak aláásni.

Az oroszországi médiában a muszlim radikalizmus szerepe is felmerült: egyesek Afganisztánban kiképzett fegyveresektől tartanak, amelynek az szolgált alapul, hogy a rendfenntartók két tagját lefejezték. Arkagyij Dubnov, a közép-ázsiai térség egyik legelismertebb oroszországi szakértője szerint az afgán szál semmiféle alappal nem bír, ugyanakkor a szervezettségre ő is felhívta a figyelmet: helyi forrásokra hivatkozva feltételezi, hogy az alma-ati városi adminisztráció épületeit elfoglaló fegyveres egységek koordináltan léptek fel, nem egyszerű fosztogatók és gyújtogatók törtek be a hivatalba.

Ugyanakkor nem érdemes figyelmen kívül hagyni azt a magyarázatot sem, amely az országon belüli hatalmi viszonyok átrendeződésével indokolja az eseményeket: a Kazahsztán vezetéséről harmadik éve leköszönt Nazarbajev elnök és klánja továbbra is kulcspozíciókban maradt az ország számos intézményében. A jelenlegi elnök, Kaszim- Zsomart Tokajev a rend “helyreállítása érdekében” nemcsak a fegyveres erőket vetetette be a tüntetőkkel szemben, hanem kevésbé látványos intézkedésekkel kezdte. Eltávolította például a tiltakozókat leginkább irritáló vezetőket, és Nazarbajev helyére lépett a Biztonsági Tanács élén. A próbálkozás azonban nem járt sikerrel, a tiltakozók többet akartak, így az elnök a KBSzSz-hez fordult fegyveres segítségért. A döntés a KBSzSz részéről órák alatt megszületett, és január 6-án már meg is érkeztek az első külföldi erők. Egyes feltételezések szerint azért született ilyen gyors döntés a beavatkozásról, mert - noha hasonló helyzetben a kirgiz elnök is kért már beavatkozást, az örmény és belorusz elnök is fordult már a Szervezethez - valószínűleg a kazah elnök elveszítethette a hadsereg feletti rendelkezését.

A hadsereg létszáma Kazahsztánban az odaküldött deszantos és “békefenntartó” csapatokhoz képest ugyanis összehasonlíthatatlanul jelentősebb. A kazah fegyveres erők létszáma körülbelül 80 ezer fő, a Nemzeti Gárda és más katonai alakulatok figyelembevételével pedig csaknem 109 000 (120 000) fő. A Honvédelmi Minisztérium, a Szárazföldi Erők, a Légvédelmi Erők és a Haditengerészet igazgatósága Nur-Szultánban, a légideszant támadóerő Alma-Atában található, főparancsnoka az elnök.

A KBSZSZ ehhez képest csak mintegy 2500 főnyi haderőt küldött az országba. Oroszország például olyan alakulatokat, amelyek részt vettek a Grúzia elleni és csecsenföldi harcokban, továbbá harcoltak fegyveres összetűzésekben Szíriában és szerepük volt a Krím Oroszországhoz csatolásában is. Noha a csapatok jól képzett, professzionális fegyveresek, a kazah haderő létszámához és erejéhez képest elenyésző létszámú, és nem kifejezetten nevezhető "békefenntartó"-nak. 

Egyes elemzők felhívták a figyelmet a tiltakozók demográfiai összetételére vonatkozóan: míg az utóbbi évek tiltakozó akcióinak résztvevői a legtöbb országban vegyes összetételű rétegekből származtak, a kazahsztáni demonstráció képeit nézve szembetűnő a fiatal férfiak túlsúlya. A tüntetések képsorai sokkal inkább az arab tavasz fotóira emlékeztetnek, mintsem a szláv területekről vagy más ex-szovjet országokból származó képekre, ami egyfelől adódhat kulturális különbségekből, másrészt a lakosság demográfiai összetételéből is. Oroszországban az átlagéletkor 39 év, Ukrajnában és Beloruszban hasonló. Kazahsztánban jóval alacsonyabb: nem éri el a 32 évet, ami szociológiai elméletek szerint előmozdíthatja a forradalmak kialakulását.

Újabb fontos aspektusa a tiltakozásoknak Nazarbajev hatalmának leépítése. A hatalom tranzitja békésnek indult, de a szociális nehézségek kiélezték az ellentétet az egyre látványosabban gazdagodó politikai elit és az egyre nehezebben élő lakosság között.
A KKI szakértője, Vasa László szerint Kazahsztán lehet az egyik első olyan ország, amelybe a COVID-járvány okozta gazdasági nehézségek közvetlen következményeket hoznak, a káoszt pedig külső erők bevonásával kívánják orvosolni.

Más elemzések a válság ellenére látványos jólétben élő politikai elittel szembeni szociális elégedetlenséget okolják: a demokratikus szabadságjogok hiányát mindaddig elviselik az emberek, amíg a korlátozások mellé általános jólét és gazdasági fejlődés társul. Amint az autokratikus rezsim már a jólétet sem biztosítja, felborul a hatalmát legitimáló társadalmi konszenzus.

A kazah tiltakozások jellegzetességei közül az utolsó, amire rá szeretnék világítani, az, hogy a megmozdulásoknak nincs egyszemélyi vezetése. Az politikai konkurencia kiiktatása már az arab országok példáján is megmutatta, hogy szervezett ellenzék híján az elégedetlenség intézményes formában történő kifejezése lehetetlenné válik, ami káoszhoz vezethet.

 https://echo.msk.ru/

www.currenttime.tv

https://mandiner.hu/cikk/20220106_kazahsztan_covid_zavargas

https://www.rbc.ru/

https://lenta.ru/

https://mid.ru/ru/foreign_policy/news/1793215/

Cimkék: Kazahsztán Alma-ati Nur-Szultán KBSZSZ ODKB kazah orosz hadsereg kazah hadsereg
Országok: Kazahsztán
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat