OROSZVILAG.HU


Moszkvában tárgyaltak Hegyi-Karabahról 

  |  2011-01-28 03:50:57  |  
Mezei Bálint

Moszkvában tárgyaltak Hegyi-Karabahról 

Vajon 2011 a várva várt áttörés éve lesz? 

Moszkvában tárgyaltak Hegyi-Karabahról Moszkvában tárgyaltak Hegyi-Karabahról  

Gyújtópontban Hegyi-Karabah

Szergej Lavrov az Orosz Föderáció legfőbb külügyére még idén január 13-án jelentette be, hogy hamarosan hármas külügyminiszteri találkozót tartanak a hegyi-karabahi rendezés keretében. Az örmény és az azeri felek ismét Moszkvában, orosz közvetítéssel ültek asztalhoz.

A nyilvánosság teljes kizárásával folytatott egyeztetés Lavrov kezdeményezése nyomán valósult meg, aki személyesen invitálta az orosz fővárosba Elmar Mammadjarov bakui és Edvárd Nalbandijan jereváni kollégáját. A találkozó helyszínéül az orosz Külügyminisztérium fogadóterme szolgált – tájékoztatott a Trend azeri hírügynökség.

A hatszemközti tárgyalás esetleges megállapodásaiból, eredményeiből semmilyen részlet nem került nyilvánosságra, utóbbi mégsem jelenti azt, hogy a moszkvai diskurzus értelmetlen lett volna. A felújított békefolyamat következő szakaszában az EBESZ Minszk-csoportjának társelnökeit keresik fel – továbbra is változatlan szereposztásban, azaz hárman együtt utaznak majd az Egyesült Államokba és Franciaországba is.

Az 1994-ben tűzszünettel zárult örmény-azerbajdzsáni háború korántsem szavatolta a karabahi konfliktus végét. Az örmény hadsereg azóta is megszállva tartja a döntően saját etnikuma által lakott vidéket illetve további hét szomszédos kerületet is. Az ENSZ az eltelt bő másfél évtized során négy alkalommal is felszólította Jerevánt a régió kiürítésére, de a nemzetközi közösség felhívása egyszer sem hallgattatott meg. Ugyanakkor a Minszk-csoport működését is sokan kritizálták, mondván képtelen ellátni funkcióját a két vitás oldal közti építő jellegű párbeszéd fenntartásában.

A karabahi zóna valójában egy sohasem nyugvó frontvonal, ahol mindennaposak a kisebb-nagyobb tűzharcok, de általános jellegű offenzívára a kilencvenes évtized dereka óta szerencsére nem került sor. A mindössze 4400 négyzetkilométeren/ért zajló szüntelen párviadal folyamatosan szedi áldozatait a reguláris katonaság, de a fegyvertelen civilek soraiban is. Két nappal ezelőtt, január 26-án, szerdán lőtték le a mindössze 25 éves azeri tisztet, Zamin Mammadovot. Január 17-én pedig Mammad Azdalijev közlegény vált ellenséges tűz áldozatává. „Természetesen” a de facto független örmény köztársaság fegyveres erői is állandó veszteségeket szenvednek a fellángoló harcokban.

A Kreml 2010 végén minden jel szerint cselekvésre szánta el magát, látva nyugati partnerei kóros tehetetlenségét. A ma is orosz érdekszférának tekinthető Kaukázus keleti felének békéje bizony komoly fegyvertény lehetne a moszkvai vezetés számára, egyértelmű jelét adva a putyini diplomácia erejének, érvényességének. Az elemzők által szinte egységesen elvesztegetettnek ítélt múlt esztendő után, 2011-ben mindenki áttörésben reménykedik. Kérdés, hogy a holtpontról való várt elmozdulás milyen előjellel történik, különösen a legutóbbi örmény és azeri nyilatkozatok fényében.

(asbarez.com, panarmenia.net, news.az, trend.az)    

 

Cimkék: Szergej Lavrov, Elmar Mammadjarov, Edvárd Nalbandijan, EBESZ Minszk-csoport, 1994, tűzszünet, Hegyi-Karabah, Kreml, Moszkva, Sztyepankert, Baku, Jereván, ENSZ
Országok: Azerbajdzsán Örményország Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat