OROSZVILAG.HU


Orosz csapás Amerikára? 

  |  2011-06-07 13:16:36  |  
Gyóni Gábor

Orosz csapás Amerikára? 

Geopolitikai sakkjátszmák 

 Orosz csapás Amerikára? 

M. K. Bhadrakumar volt indiai diplomata, geopolitikai elemző szerint az Egyesült Államok külpolitikája, annak ellenére, hogy szavakban továbbra is az Oroszországgal való együttműködést hangsúlyozza, tetteiben szép lassan visszatér a Bush-adminisztráció szellemiségéhez. Erről tanúskodik a Líbia elleni támadás, aminek kezdeti szakaszában az amerikaiak is részt vettek, katonai bázis telepítése Romániába, a közép-európai rakétavédelmi rendszer tervének reanimálása, a közép-ázsiai expanziós tervek, a pakisztáni szuverenitás megsértése, hadihajók állomásoztatása Szingapúrban és mások.

Ismét felélénkülni látszik Washington érdeklődése a Kaszpi térség irányába. Némi szünet után aktivizálódott Richard Morningstar, a Fehér Ház eurázsiai energiaügyi biztosa, a Kongresszus előtt tartott beszámolót Ariel Cohen ismert Oroszország-szakértő, aki az „orosz expanzív törekvésekről” szónokolt. Morningstar és Cohen tézisei szerint Oroszország az energetikát támadó politikai eszközként alkalmazza; Európa függése az orosz energiától már most is tűrhetetlenül magas, és a jövőben csak nőni fog; Oroszország igyekszik kiiktatni az Egyesült Államokat Közép-Ázsiából; Oroszország energetikai forrásait felhasználva világméretű expanzióra készül; Oroszország arra kényszeríti a posztszovjet államokat, hogy energiahordozóikat orosz területen keresztül exportálják; a nyugati cégek előtt zárva van az orosz energetikai piac.

A növekvő európai-orosz együttműködés zavarólag hat az Egyesült Államokra, főleg azt követően, hogy Németország bejelentette, lemond az atomenergiáról, ami az orosz energiahordozók fokozottabb felhasználását vetíti előre. Washingtoni félelmek szerint a lendületesen fejlődő német-orosz viszony megtörheti Európa egységét, és akár a NATO-t is alááshatja, melyet eddig az USA saját geopolitikai céljainak elérésére használt fel. Cohen szerint, amíg növekszik az olaj ára, addig Oroszország önbizalma és „álnoksága” is nőni fog...

Az USA-nak nem tetszik, hogy Oroszország jó kapcsolatokat ápol Szíriával és Indiával, a szíriai Tartusban továbbra is csapatokat állomásoztat, s fegyvereket exportál Damaszkusznak.

A Fehér Házat az is nyugatalanítja, hogy az Oroszországot, Kínát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tadzsikisztánt, Üzbegisztánt tömörítő Sanghaji Szervezet lendületesen fejlődik, s hamarosan csatlakozhat hozzá India, Pakisztán, megfigyelői státussal rendelkezik benne Afganisztán, Irán. Különösen figyelemre méltó, hogy Oroszország és Pakisztán között a kapcsolatok felélénkülése észlelhető. Aszef Zardari pakisztáni elnök moszkvai látogatása annak jele volt, hogy a névleg Amerika szövetségesének számító Pakisztán igyekszik többvektorú külpolitikát folytatni Oroszországra és Kínára támaszkodva.

Ha India és Pakisztán is a Sanghaji Szervezet tagjai lesznek, az kolosszális csapás lesz az amerikai stratégiai tervekre Ázsiában.

Az elmúlt években sokat beszéltek a Türkmenisztán – Afganisztán – Pakisztán – India gázvezetékről, amely a közép-ázsiai gázkészleteket alternatív, Oroszországot megkerülő útvonalon juttatná ki a világpiacra, s amelyet Washington is támogat – szavakban.

Az USA igazán fontos érdeke azonban nem ez, hanem a déli folyosó, a közép-ázsiai enegeriahordozók Nyugat-Európába juttatása (Nabucco). Oroszország viszont szívesen irányítja a türkmén gázt Dél-Ázsiába, s ezzel két legyet üt egy csapásra: egyrészt aláássa az amerikai elképzeléseket Európa „energiabiztonságáról”, másrészt ő maga fog majdnem kizárólagos pozícióba jutni az európai energiapiacon.

2005-ben Vlagyimir Putyin felvetése az „energetikai Sanghaji Szövetségről” még megmosolyogtatónak látszott, a legutóbbi fejlemények láttán azonban az amerikai vezetés ereiben meghűlhet a vér: az energetikai Sanghaji Szövetség már egyáltalán nem látszik távoli álomnak.

Lehetséges, hogy a Sanghaji Szervezet jövő heti kazahsztáni találkozója áttörést hoz energetikai téren. A Sanghaji Szervezet minden kétséget kizáróan „Amerika-ellenes” projekt, az amerikai expanzió ázsiai feltartóztatását szolgálja, mint ezt megerősítette egy nemrég tartott biztonságpolitikai szemináriumon Yan Xuetong vezető kínai biztonságpolitikai szakértő is. A Sanghaji Szervezet jelentős szerepet játszik abban, hogy megakadályozza az amerikai hegemónia kialakulását Közép-Ázsiában.

Sir Halford John Mackinder (1861 – 1947), a geopolitika egyik atyja szerint Eurázsia (a Volgától a Himalájáig húzódó térség) a Föld Heartlandja, s ennek birtoklása jelenti az alapot a globális dominanciához.

Milyen érdekes, hogy a görög mítoszok kultúrhéroszát, a tüzet ellopó titánt, Prométheuszt is éppen a Kaukázus bérceire láncolták ki...

 

(M. K. Bhadrakumar: US breathes life into a new cold war, atimes.com)

Cimkék: TAPI, Nabucco, Közép-Ázsia, Oroszország, Sanghaji Szervezet
Országok: Türkmenisztán Kazahsztán Üzbegisztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Oroszország
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat