OROSZVILAG.HU


Grúzia nemzetiségi képe, 1926 - 2002

Címlap » Történelem
  |  2011-07-15 10:21:23  |  
Gyóni Gábor

Grúzia nemzetiségi képe, 1926 - 2002

Etnikai tarkaság helyett homogenitás

 Grúzia nemzetiségi képe, 1926 - 2002

 

 

A grúzok a Kaukázus őslakói közé tartoznak. A grúz nyelv a kartvéli nyelvcsalád tagja (a grúzok önelnevezése kartvelebi), a több eltérő dialektust beszélő csoportból (pl. mingrélek, szvánok, tusinok, psavok stb.) álló grúzok többsége keleti keresztény, ám egy kisebb - az adzsárok - muszlim vallású. A grúzok a Kaukázus egyik államalkotó népe.

Grúzia 1801-ben csatlakozott Oroszországhoz, a Perzsiával vívott háború következményeként. Az oroszok kiűzték a perzsákat Grúziából, majd a grúz területeket betagozták az Orosz Birodalomba.

Az 1897-es első oroszországi teljes népszámlálás idején a grúzokat még legfőbb szubetnoszaik (imeritek, mingrélek, szvánok) szerint írták össze.

A későbbi népszámlási adatokból kitetszik, hogy a 20. század igen sikeresnek bizonyult a grúzok számára, hiszen számuk több mint a duplájára nőtt kevesebb mint száz év alatt.

 

 

Nemzetiség

Anyanyelv

1897 (együtt a grúzok, imeritek, mingrélek, szvánok)

-

1 352 535

1926

1 821 184

1 610 458

1937

2 008 839

-

1959

2 691 950

2 655 119

1970

3 245 300

3 193 491

1979

3 570 504

3 508 426

1989

3 981 045

3 909 947

 

Grúzia nemzetiségi képének változása: A független Grúzia megalakulását 1918-ban az Orosz Birodalom összeomlása tette lehetővé. 1921-ben Szovjet-Oroszország megtámadta, és elűzve a mensevik Zsordania-kormányt szovjet köztársaságot szervezett Grúziában. Grúzia 1922-1936 között a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság része (Azerbajdzsánnal és Örményországgal együtt). Ekkor alakultak ki Grúzia mai határai, történt meg az abház, dél-oszét és adzsár autonómiák megszervezése. 1924-ben fegyveres – függetlenségi (szovjet hivatalos nyelven, soviniszta, szovjetellenes) - felkelés tört ki Grúziában (a grúz függetlenségi felkelést nem támogatták Abháziában, Dél-Oszétiában, Adzsarisztánban).

Grúzia 1936-ban, a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság megszüntetésével vált a Szovjetunió teljes jogú köztársaságává.

A Kaukázus sok száz nép számára ad otthont: érvényes ez Grúziára is, amely a legtarkább etnikai képpel rendelkező kaukázusi köztársaság. Az 1926-os népszámlálás szerint Grúzia lakossága 2 644 ezer fő. Az ország lakóinak kétharmada grúz nemzetiségű, a legnagyobb kisebbséget az örmények alkották: 1926-ban Grúzia minden tizedik lakója örmény volt.

 

Grúzia, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

grúz

1 788 186

67,6 %

abház

56 847

2,1 %

oszét

113 298

4,3 %

orosz

96 085

3,6 %

görög

54 051

2 %

örmény

307 018

11,6 %

türk

137 921

5,2 %

egyéb

89 013

3,4 %

összesen

2 644 207

100 %

 

A sztálinizmus évtizedei alatt Grúzia lakossága szépen gyarapodott, s 1959-re elérte a 4 millió főt. Bár a grúzok létszáma 30 év alatt 900 ezer fővel nőtt, arányuk mégis csökkent. Az oroszok száma ezen idő alatt megnégyszereződött, arányuk elérte a 10 %-ot. Az örmények is szépen gyarapodtak, 11 %-al Grúzia legnagyobb kisebbségét adva. Még ekkor is jellemző az etnikai tarkaság az országra.

 

Grúzia, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

grúz

2 600 588

64,3 %

abház

62 878

1,55 %

oszét

141 178

3,5 %

orosz

407 886

10 %

örmény

442 916

11 %

azerbajdzsán

153 600

3,8 %

görög

72 938

1,8 %

ukrán

52 236

1,3 %

zsidó

51 582

1,27 %

egyéb

58 243

1,44 %

összesen

4 044 045

100 %

 

A „szovjet aranykor” idején tovább növekedett Grúzia népessége, 1989-re majdnem elérve az 5,5 milliót. Az ország etnikai szerkezete némileg egyszerűsödött. Grúziában már ekkor megindult az etnikai homogenizáció, a grúzok aránya 70 %-ra emelkedett, miközben már ezekben az évtizedekben észlelhető volt az orosz és örmény lakosság csökkenése, noha az örmények megmaradtak ekkor is Grúzia legjelentősebb kisebbségének. Figyelemre méltó, hogy a muszlim azerbajdzsánok száma megduplázódott ebben az időben.

 

Grúzia, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

grúz

3 787 393

70 %

abház

95 853

1,8 %

oszét

164 055

3 %

örmény

437 211

8 %

orosz

341 172

6,3 %

azerbajdzsán

307 556

5,7 %

görög

100 324

1,9 %

egyéb

167 277

3 %

összesen

5 400 841

100 %

 

A függetlenség elnyerése után Grúzia elveszítette Abháziát és Dél-Oszétiát. Sokáig Adzsária is függetlenítette magát, de 2004-ben Tbiliszinek sikerült visszaszerezni az ellenőrzést a terület fölött. A 2002-es népszámlálás e csonka (tehát Abházia és Dél-Oszétia nélküli) Grúzia lakosságát vette számba. Grúzia lakossága ilyetén módon 4 371 ezer ember, s ez jóval kevesebb, mint 1989-ben (azonos területen). Ezen a kisebb területen is 400 ezer fős emberveszteség tapasztalható (ez azt jelenti, hogy Grúzia a ’90-es években elvesztette lakossága 8,5 %-át). Jelentős változások tapasztalhatók az ország nemzetiségi szerkezetében: az ország etnikai tarkasága fakóbb árnyalatra váltott. A grúzok aránya tovább növekedett, viszont jelentősen csökkent az örmények és oroszok száma. Az örmények több mint 40 %-a, az oroszok mintegy 80 %-a eltávozott Grúziából! Azaz jelenleg már a muszlim azerbajdzsánok alkotják Grúzia legnagyobb kisebbségét.

 

 

Grúzia, 2002

Nemzetiségűek száma

Aránya

grúz

3 661 173

83,5 %

örmény

248 929

5,6 %

orosz

67 671

1,5 %

azerbajdzsán

284 761

6,5 %

egyéb

109 001

2,5 %

össszesen

4 371 535

100 %

 

 

 

 

 

 

 

Cimkék: Grúzia etnikai képe, Grúzia népei, Grúzia nemzetiségei, grúzok,
Országok: Grúzia
Megosztás:


 

Oroszvilag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat